A Magura MT Trail Sport egy kimondottan trail felhasználásra tervezett fék, mint ahogy azt a neve is mutatja. Azaz még nem verseny enduró, vagy DH vonal, bár egy átlagos pályán ott is megállta a helyét azért, viszont jóval erősebb, mint az XC-re tervezett társai, amiről elöl négy, hátul két dugattyú gondoskodik, így a végeredmény egy nagyon jó féket kapunk, egész jó áron.
Ezt a féket most egy egyedi építésű bicajomra raktam fel, ami egy Merida One-Twenty vázra épült. Egy pillanatra hagy térjek ki rá, hogy miért pont erre. Sok olyan teszt alkatrészt kaptam, amit ilyen célra terveztek, így építettem belőlük egy szuper bringát, ami azért erősen eltér a gyári konfigurációtól, és itt nem arra gondolok, hogy más váltó vagy teló került bele, hanem, hogy sokkal erősebbre, agresszívebbre építettem. Volt ugyanilyen Meridám korábban kettő is, plusz egy teszt darab és szerettem is nagyon, voltak szép enduró verseny eredményeim is vele, így elég jól ismerem, ami sokat segíti a tesztelésben is. Bár eredetileg ez elég könnyű trail bicaj, és ugyan kibírta a versenyeket, azért éreztem, hogy van pár része, ami már szenved a versenytempótól, így most egy régi álmom valósítottam meg ezzel a konfigurációval. Született egy 120/140 mm es mini enduró, kimondottan erős alkatrészekkel építve. Hogy miért ilyen mutánst? Mert jobban érzem a rövidebb rugó utat és szeretek tekerni is, na meg hajt a kíváncsiság milyen egy ilyen bringával. A cuccok nagy részéről még külön írok majd hamarosan, hisz teszt cucc szinte minden fő komponense, most csak annyit, hogy az első benyomások minden várakozásomat felül múlták eddig. A Magura MT Trail Sport fék pedig pont erre lett kitalálva, jó választás erre a bringámra.
Na, de térjünk vissza a Magura MT Trail Sport fékekre.
Felszerelése igen egyszerű, fékcső levág, befűz a vázba majd visszaszerel a cső a karba. A gyári csomag természetesen tartalmazza a hozzá szükséges alkatrészeket is. Légteleníteni elsőre sikerült és mindössze pár perc az egész, a szokásos filléres szerszámmal is, ami van itthon nekem. A fékkar bilincse természetesen teljesen nyitható, két csavos megoldás, tehát nem kell a markolatot sem leszedni hozzá. A fékkar pozicióját pedig egy kis imbusszal, nagyon könnyen hozzáférhető helyen, a kar front részén tudjuk állítani.
Volt, aki azt írta korábban, hogy nehéz beállítani, hát nem tudom nála mi lehetett a baj, de nekem nagyon könnyen ment és azóta sem kellett hozzá nyúlni. Ebben lehet nagy szerepet játszik a Magura MDR-P6, amivel használom, ez valami álom. Semmi kóválygás és brutál csendes, csak vizesen fordul elő hogy pici hangot ad ki, amúgy mindig néma és szinte tökéletesen zajtalan. De a legfőbb erénye mégsem ez, hanem, hogy egyszerűen nem lehet megégetni és az olajat felforralni. Nekem legalább is annak ellenére sem sikerült, hogy a nyár közepén próbáltam és ráadásul elöl és hátul is csak 180-as tárcsát használok, mivel ez is bőven elég. (A tárcsáról és a betétekről, majd még egy külön cikkben részletesebben is írunk hamarosan) Igaz ezzel nem harap akkorát, viszont nagyon jól adagolható. Ha nagyon húzod nagyot fog, ha kicsit húzod, akkor meg finoman lehet lassítani. Én továbbra is ezt szeretem nem az azonnal, kisujjal blokkoló, adagolhatatlan fajtákat. De ha valaki harapósan szereti, akkor tehet rá 203 vagy akár 220 mm-es tárcsát is. Ezekre szerintem tényleg csak akkor van szükség, ha kimondottan nagy tempójú pályákon mész és emellett te és a bringád is súlyosabb darab. Az én 75+15 kilómhoz tökéletes a 180-as tárcsa. A nagyobb a lassú pályákon többet árt, mint segít.
A másik ok ami miatt nem melegszik el a fék az szerintem a gyári olajuk a Royal Blood , ez a szép, kék színű ásványi olaj lehet jobban bírja a hőt, mint más márkák, ezt persze biztosan nem tudom, de az tény, hogy bírja és azon túl hogy sosem melegszik túl, nem is lesz kávézacc színű még több hónapnyi agresszív használat után sem.
A betétek bekoptatása az általam megszokottól mintha kicsit lassabb lenne, ami nem baj, sőt. Én a tartós, lassan kopó betétek számlájára írom ezt, de fontos hogy ne a verseny előtt közvetlen tegyél be új betétet (mondjuk ez alap). Idehaza trailezgetve ez pár órát jelent, kinti bikeparkban 1-2 kör. Ezt most amúgy én is egy bikeparkban próbáltam ki élesben először, mint ahogy az egész bicajt és abszolút tökéletesenk éreztem, soha nem volt kevés, a legmeredekebb pályákon is elegendő volt, akkor is, mikor alig ismertem és sokkal többet kellett fékezni, és akkor is, mikor már lendületesebben tudtam haladni és rövidebb, de erősebb fékezéssel kellett operálni. A nyomáspont soha nem vándorolt, mindig tökéletesen pontosan ugyanott volt, ami talán köszönhető a fentebb említett tárcsának is, ami nem hevíti túl a rendszert, és ezáltal a nyomáspont sem vándorol. A másik ok, ami miatt nagyon szerethető volt a fék az egész napos parkozás során is, hogy a fékkarok nagyon kényelmesek. Persze ehhez fontos jól beállítani a pozícióját. Abszolút egyujjas a kar. Természetesen ezen is cserélhető a fékkar testben a fékkar maga. A csere kimondottan egyszerű folyamat, itt nincs semmi takaró felület, vagy extra biztosíték a fékkar forgáspont csapjának, hanem csak bele van feszesen nyomva a fékkar testbe, tehát finoman ki kell azt nyomni, vagy ütögetni és az új kar beillesztése után a csapot vissza kocogtatni. Rém egyszerű kb. 2 perces meló egyedül, még a fékkart sem kell hozzá leszerelni feltétlen. Ezt most én csak a HC3 karral, próbáltam, amiről majd egy későbbi tesztben még részletesen írok. A dolog érdekessége hogy hivatalosan ez a kar nem kompatibilis vele de a gyakorlatban szuperül működik.
Súlya elől 255g, míg hátul kicsivel könnyebb 230g, mivel ott csak két dugattyús nyereg található. Egyben tehát 488g, ami durván jó súly hisz pl. a Shimano Deore XT-ből egy ilyen szett 586g, azaz 20%-al nehezebb a Maguránál. De igazából az XTR-nél is könnyebb, sőt a Trickstuff Direttissima is nehezebb még pár grammal és azért ezek árban több mint kétszer annyiba kerülnek. Ez a szuper súly jelentős mértékben köszönhető a fékkar speciális Carbotecture anyagának is, amitől páran még mindig félnek, és nem állítjuk, hogy sosem volt még vele probléma a történelemben, de azért messze nem olyan gyakori, mint azt sokan hiszik, csak épp a rossz hír mindig jobban terjed. De ilyen esetekben ott a garancia és persze az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy minden márkánál akadnak néha hibás darabok. Nálunk mindenesetre mind a teszt fékek, mind a korábbi sajátom hibátlanul tette a dolgát mindig, minden helyzetben.
Egy kis extra: A fékek optikai tuningjára itt is van lehetőség természetesen. Apróság de nagyon jól néz ki egy ilyen, színben passzoló gyűrűkészlet a féken.
Összegezve: Az MT Trail Sport egy olyan szett, ami a csúcsfékeket megszégyenítő súllyal rendelkezik, mégis mindenki számára elérhető, nincs csillagászati ára. Trailezni tervezték, de simán kiszolgálja a gravity szakágak átlag ridereit. Megbízható, stabil fogáspont, nem melegszik el, nem lesz kávézacc színű benne az olaj, könnyű és gyors a szerelése, bármiről is legyen szó. Akiknek nem ajánlanám a nehézsúlyú, a féket folyamatosan húzó, lassabb riderek, bár szerintem azt is bírná, sajna ezt kipróbálni nem tudtuk. De azért ők lehet jobb, ha a még nagyobb fékerővel rendelkező MT7-et választják, boldogabbak lesznek annak a fékerejével.
