3T EXPLORO Race Max Gravel bringa teszt egy montis szemével.

Ilyen sem volt még! Na nem csak teszt, hanem igazából rendesen még nem is próbáltam gravel bringát. De pont ezért mocsok kíváncsi voltam milyen érzés ezekkel menni, mitől olyan népszerűek?! Csak trend, vagy van valami valódi értelme? Úgyhogy igazán izgalmas napokat töltöttünk együtt. Ha érdekel, hogyan láttam montis szemmel a kategóriát és persze ezt a bicajt konkrétan, akkor olvass tovább. Persze a fentiek okán, nem egy profi gravel teszt lesz ez, hanem inkább egy kis kitekintés egy számomra és még sokak számára új kategóriába.

 Az olasz 3T kimondottan rá állt a gravel vonalra, mindössze 3 féle vázat gyárt különböző felszereltséggel. Két gravelt és egy országútit. Mondhatni, hogy fókuszálnak, nem kell ezer felé figyelniük, fejleszteniük. Ez nekem már alapból marha szimpi amúgy. A bicajt  Bringaland-tól kaptam, akik kimondottan fókuszba helyezik a gravelt, úgyhogy ha ilyenre vágysz mindenképp látogasd meg őket mert jó eséllyel itt találod a legnagyobb választékot belőlük.

https://bringaland.hu/kerekpar-254/gravel-kerekparok-295

Nézzük először a bringa részleteit: A 3T saját fejlesztésű karbon váza és villája igen csak egyedi, szerintem erre nagy hangsúlyt is fektettek, nehéz lenne összekeverni bármivel. Kimondottan nagy keresztmetszetű, aero profilú csövek, még a nyeregcső és a nyeregvázcső is, sőt a hátsó kereket is eléggé bele „olvasztották” a vázba gondolom a jobb légellenállás érdekében. Elöl hátul átütőtengelyek természetesen és integrált, vagy inkább fél integrált fékcső elvezetés. Ha már itt tartunk, térjünk ki a bicaj egyetlen szépség hibájára, ami a hátsó fékcső vázba való bevezetése. Nem értem mire gondolhattak a mérnökök, miért pont így? Mert ettől pont nem lett sem szebb sem letisztultabb, sem jobb, de még csak egyszerűbb sem. Szerencsére, ha ezen az egy malőrön túl teszi magát az ember, akkor innen már meg lehet nyugodni, nem hogy nincs több negatívum, hanem kimondottan csak sok pozitívum. 

A gyártó saját oldalán azt hirdeti, hogy a világ első full carbon gravel váza, amit nem ellenőriztem, hogy igaz-e, de gondolom csak nem mernének ilyet írni, ha nem így lenne. Na de ettől sokkal izgalmasabb, hogy a váz és a full carbon villa akár 61mm-es gumit is tud fogadni igaz azt 650b méretben. Ami azért már montiba is a combosabbak közé tartozik, ez már nagyon kényelmes bármilyen terepen. A fejcső elég hosszú így a kormány viszonylag magasan van, ez kell terepen lefelé, de nekem országúton is bejött. A 30 évnyi bicajozástól már állandóan fáj a nyakam egy sportos országútin, de ezen ez nem jelentkezett. Persze egy profi országútisnak ez lehet nem elég aero pozíció, de az én szintemen ez már nem hogy nem hiányzott, hanem kimondottan hálás voltam a komfortosabb pozícióért. Amúgy a légellenálláson kívül nem is hiszem, hogy sok hátránya lenne ezen a szinten és az is csak keveseknek okoz valódi problémát.

A váltás, hajtás egy 2×12 es Sram Force, mindne helyzetben hibátlanul teszi a dolgát, persze a saját bowdenes Ultegrám után szokni kellett a működtetését, de gyorsan átálltam. A Sram Force hajtókar természetesen merev, mint a beton.

A fékek szintén  Sram Force, és atom! Jobban fog, mint a montimon a 180-as tárcsával a Level fék!

Kerekek Fulcrum Rapid Red 900, elpusztíthatatlanul erősnek tűnik, de ha valahol akarsz még javítani, akkor valami ultra lite carbon kerékkel még elég sokat lehet.

Gumik Schwalbe G-One Allround 1,5” nagyon jól fogott mindig, mindenhol. Kivéve, ha megtelt sárral, de addig még sárban is jobb volt, mint amit vártam tőle. És emellett a gördülése is egész jó. De ha még gyorsabbat akarsz, mondjuk, mert többet mész országúton, akkor talán egy középen simábbal még jobban jársz. Én meg nagyon élnék egy igazi vastag gumis verziót is, merthogy én főleg terepen megyek.

Nyereg Fizik argo. Az első fizik nyergem amire azt tudom mondani hogyrohadt jó. A First ride 4 óra volt rajta és semmi panaszom. Szuper

Kormány a 3T sajátja, erősen Aero forma, de elég merevnek tűnik, ugyanakkor a rázkódást mégis úgy tűnt valahol elnyeli.

Nyeregcső szinténa 3T sajátja, de aluminium, talán ennek köszönhető és/vagy az aero kialakításnak hogy elég merev volt ez is. Szerintem ez kevésbé rezgés elnyelő, de a váz valahogy átvette ezt a szerepet tőle, így nem volt vele gond.

Végre a lényeg, milyen vele menni?!

Mint ahogy kezdtem nem nagyon van mihez hasonlítanom, nincs graveles tapasztalatom. És be kell valljam én magam kicsit lassan kezdtem el lájkolni a gravel kultúrát. De mostanra, mire eljutott hozzám az Exploro, már azért kimondottan érdekelt a dolog, igaz nem voltam benne biztos, hogy pozitív lesz a fogadtatás önmagam részéről, így annál nagyobb volt a meglepetés a teszt során.

Első métereken az volt az érzésem, hogy ez egy vastag gumis komfort road bike. Ezt értsd pozitívan. Meglepően jól gurult még a ballonos mintás gumikon is. Nem mondom, hogy mint az országútim, de sokkal, de sokkal jobban, mint a montim. Ebben mondjuk semmi meglepetés nincs. Szóval én simán el tudom képzelni tartósan országútizni is, persze akkor tényleg keskenyebb és simább gumit tennék fel. Alig lassabb, mint egy komoly road bike, de sokkal kényelmesebb és el lehet vele hagyni bátran a műutat. A magyar kátyúk okozta kihívásokról meg talán felesleges is beszélnem. A sajátommal néha az életemért küzdök a szar utakon, ezzel meg semmi gond sehol.

Egy kis Duna parti korzózás után Vác-Kismaros vonalon, ahol azért bőven volt lehetőség megtapasztalni a kövérebb mintásabb gumik előnyét még az aszfalton is. Hihetetlen kényelmes az aero profil ellenére is, nem fáj vele minden kis kátyú, vagy ha le kell menni az útszélére azt gyakorlatilag gáz elvétel nélkül meg lehet tenni.

Az igazi próba a terepen jött, irány fel Király rét, majd Nagy Hideg Hegy, végig murván, amiben kb 10% lehet a legmeredekebb rész.  Itt azért már nagyon vigyorogtam. Éreztem, hogy lendületesebb részeken nagyon halad a paripa.  Baromi jó volt, hogy kiállva, mint országúton az országútival lehet nyomni neki keményen és halad is. Jobban mint a monti, sokkal jobban. Persze minél nehezebb volt a terep annál inkább csökkent az előnye a montihoz képest, de ahol simább lendületesebb volt ott nagyon meglehet lendíteni.  És már ezek a részek is elég rendes terepnek számítottak azért. Pl A Bükk marathon szintjét azért simán üti.

Lefelé a piros X–en jöttem többnyire, amin télen sítúrázni szoktunk. Van benne pár érdekes rész, nem extrém, de azért ez is a magyar marathonok átlagszínvonala feletti lejtő. Itt azért már elkezdtem feszegetni a bicaj határait, amit elsősorban a keskeny és minimál mintás gumi szűkített be az eső utáni nyálkás saras terepen. De azért megoldottam vele végig, igaz helyenként nagyon óvatosban. Itt azért a montimmal nem sokat gondolkodok és még kevesebbet fékezek. Szóval ez már nem a kedvence játszótere a gravelnek.

Legközelebb a pilisben hazai pályán adtam neki, tesztelni mégis csak ott lehet leginkább ahol már milliószor járt az ember ezer féle bicajjal.  Egyre inkább kezdtem ráérezni, méterről méterre, a végén már kimondottan sajnáltam, hogy vinnem kell vissza. Lendületes lankás, murvás kört választottam neki ahol átkozottul haladt a bicaj.  A végére éreztem rá legjobban, bár az elejétől sejtettem, hogy ez egy teljesítmény centrikus bicaj, de tényleg ott jött ki mit tud, mikor úgy jobban megküldtem. A váz fantasztikusan elnyeli a kisebb ütéseket, rázkódásokat, csak a nagyokat hagyja meg neked, de persze kicsit azt is tompítja. Persze a nagyon szűk csiki csuki, brutál technikás részeken nem lehet vagy legalább is nem olyan tempóban közlekedni, mint egy jó montival, de hát ez nem is arra van. De ismerve a magyar felhasználói szokásokat, a nagyon sok ember terepezős igényét kielégíti ez a bicaj.

Nagyon el lehetett engedni, de azért résen kell lenni, nem hiszem, hogy túl megbocsájtó a hibákra. De mikor gyorsan megy, szerintem még jobban kisimítja a világot maga alatt. És felfelé hasonlóképp, ott ért végleg fülig ért a szám mikor elkezdtem komolyabban nyomni és meglepődve tapasztaltam, hogy ez kurvára halad, ha nyomom. Úgy érzetem a kondim fiatalodott 20 évet és úgy repültem, mint fénykoromba. Ezt a mazochista örömet persze csak az érti, aki érezte már ezt és átélte milyen jó „erősnek” lenni. Mikor érzed, hogy volt értelme annak a sok edzésnek, munkának, amit beletettél. Hát ilyet már rég nem éreztem sajna, így most hihetetlen örömet okozott, hogy ilyen gyors vagyok újra.  Nem tudom kit mi fog meg a gravelben leginkább, nekem ez a rész és érzés volt a csúcspont. Igazából az országútizásban is ez tetszett részben, hogy ott azt éreztem, hogy ha nyomom, akkor haladok. Ugye egy monti ehhez képest lomha dög sokszor. De a gravel bicaj az ad az ilyen részeken egy hatalmas pluszt. Mintha egy átlagos montiról átülnél a világ elit pro gépeire, vagy mintha életed legjobb napján meg egy brutál szél is hátba verne. Repül a bicaj és kitart a  lendület a tetejéig, ha akarod tudod húzni-nyomni keményen és érzed, hogy van értelme neki. Nem tudom minden gravel bicaj ilyen-e, de nem hiszem. Mint írtam ez a bicaj kimondottan ilyen haladós, sebesség orientált gépnek tűnik, lehet ezért is adott ennyit.

Összefoglalva, nagyon szuper teljesítmény centrikus gravel bicaj. Rengeteg erőt spórol meg a bringásnak. Tempót menni a legnagyobb élmény vele szerintem. Persze lehet lazát is, csak nekem ott derült ki, hogy miben jobb. Jó lenne egy ilyen is itthonra, de sajna mindent nem lehet. Így is nagyon boldog vagyok, hogy kipróbálhattam, remélem lesz még ilyenre lehetőségem, marha kíváncsi lennék egy durvább gravelre is vastagabb, agresszívabb gumikkal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like