Rock Shox Reverb AXS – Luxus sok pénzért

Alap kiinduló tézisem, hogy minden olyan eszköz, ami a kerékpározást elvben lassítja, az nem való oda, mert a sport szabadságát veszi el. Ilyen pl. az elektromosság. Szerintem semmi keresnivalója nincs a kerékpárban, mert a sportot alapvetően a természetben végzed és (egyelőre) nem lehet gyorsan és hatékonyan tölteni a lemerült elektromos alkatrészeket a szabadban, amennyiben lemerülnek.

Ez a gondolat több helyen is árnyalt. Először is, szerintem egyre ritkább a nomád, több napos túra, inkább gravel vonalon éli reneszánszát. Más esetben nem ment ki a divatból egy több napos bikeparkos vagy trailcenteres kiruccanás, csak amíg régen életérzés volt sátrazni, addig ma a kényelem a divat, ami annyit jelent, hogy a meleg víz mellett alapfelszereltség lesz a 220V dugalj is a falban. Másrészről létezik pót akkumulátor is a világon, mondjuk amíg egy marék toll súlyával vetekedőt kell cipelnem, az nem para, de ismerek ebike-os arcokat, akik a budai hegyeknek is a több, mint 1 kg-os pót akksival a hátukon indulnak neki. Harmadszor pedig ott van az egyéni preferencia, de erről később.

Az elektromosság betört a kerékpár iparba már nagyon régen és előbb vagy utóbb, de minden részére kiterjed. Kezdődött olyanokkal, mint wattmérők és más kiegészítők, amik kicsit offlineok a témában, mert ha lemerülnek, attól még a bringa nem veszít a menetképességeiből. Aztán jött a motorizálás, az elektromos felfüggesztés, elektromos dropper és váltás. Itt már lehetne mélyebben vitázni, mert ugyan, ha az ebike lemerül, attól még gurul és tekerni is lehet, a felfüggesztéseknek is van már olyan verziója, ami nyitott állapotba helyezi a rugózó elemeket és vannak alternatív elektromos váltások, amik beváltanak egy előre megadott „jussak haza” fokozatba. De a dropper, az más kérdés.

Felépítés

A Sram AXS családja köré mostanra egy teljes ökoszisztémát lehet építeni és használni, minden mindennel kompatibilis és egyszerre telefonról működtethető. Azért ez jó dolog.

A nyeregcső is ezen család tagja, ugyanazt az akksit használja, mint a váltás és a nemrég bemutatott Flight Attendant felfüggesztés. Ez abban az elképzelhetetlen esetben fontos, ha több AXS termék is van a bringánkon és valamelyik lemerül, akkor a másik alkatrészből kipattintva az akksit, az éppen fontos alkatrészünk működőképes lesz.

A Reverb AXS, szép nagy dobozban érkezik, az alapokon túl, minden szükséges kiegészítővel; töltő az akksihoz, fizikai behatástól védő műanyag fedelek a nyeregcsőre és az akksira, amennyiben nincsenek összerakva egymással és a légtelenítéshez szükséges kézi „szerszám”.

A kidolgozás, hibátlan, bár ennyi pénzért legyen is. A kinézetről lehet vitatkozni. Elég robosztus a motor és fej szerkezete, rendesen túl van építve, emiatt nem is könnyű.

Beszerelés előtt már lehet párosítani az a kart a csővel, csak lenyomva kell tartanunk az AXS gombot mindkettőn és pár másodperc múlva, mehet is a buli.

A dropper karja, egy sima 2032-es gombelemmel működik, ami valóságban és minden időjárási körülményt figyelembe véve, 6 hónapot biztosan bír, de volt olyan tesztelő, aki egyszer cserélte egy év alatt. A nyeregcső töltésére is van a gyártótól meghatározott óraszám, mint kapacitás. Nekem a több, mint 3 hónap alatt, heti 1-2 használat és szabadban tárolás mellett (ez most így télen kifejezetten jelentős), pont semmit nem merült még. Szerencsére minden AXS egység töltöttégei állapota vagy szoftver frissítése az AXS appon keresztül nyomon követhető. Ha valami oknál fogva az app nem tölt be vagy a telefon merül le, akkor a nyeregcsövön és a karon is van 1-1 gomb, ami egyébként a párosításra is való, melyek egyszeri megnyomásával ellenőrizhető a töltöttségi állapot. Ez kicsit digitális, mert ha zölden villan, akkor van elegendő töltés, ha pirosan akkor alig 6 órára elegendő nafta maradt a rendszerben.

Direkt nem nézegettem állandóan az appot, a nyeregcső megvétele után. Pórul akartam járni ősember módjára; lemerül, én meg szidom, hogy mekkora szar. Fel voltam rá készülve, hogy lehet, a legjobb pillanatokat élve merül le a cucc és kapok agyvérzést. Nem jött össze. Tél van, eltelt 3 hónap a vétel óta és gondoltam ránézek az applikációban és a már említett módon, nem igazán merült bármennyit is. Ezt természetesen befolyásolja a felhasználás módja, én többnyire a pálya tetején lenyomom és többnyire a feltekerések ideje alatt végig kitolt állapotban van a cső, bár ha bringázok, akkor általában 4-6 órát vagyok kint a szabadban aktívan. Akárhogy is, ez nagyon pozitív.

Fontos megemlíteni a nyereg rögzítését. Minden olyan nyeregcső, ami egy, azaz 1 csavarral fogja a nyerget egy ipari hulladék, máglyára dobnám a tervezőjével együtt. Aki volt tudja, akinek még nem, annak elmondom, hogy egy kisebb ráhuppanástól is képesek azok a nyeregcsövek a nyereg dőlését megváltoztatni. Elsőre úgy tűnhet a Reverb AXS is ilyen, de nem. A hagyományos módon oldalról lazítjuk-feszítjük a nyeregpálcákat tartó sínt, majd a cső elülső felén található egy „Tilt” felirat, mely csavarral a nyereg dőlését állítjuk. Ez egyébként egy csiga csavar és amit sok teszt nem említ, hogy a nyereg meghúzása után érdemes erre is ráfeszíteni kicsit, mert ki tud lazulni és idegesítő módon zörögni.

A cső alján találunk egy „Vent Valve” névre hallgató gombot, ami a nyeregcső szétszedés nélküli légtelenítésére való. Kiveszed a vázból, lerakod fejjel lefelé és a gombot benyomva „megpumpálod” a csövet, utána kipróbálod és minden bizonnyal fixen fogja tartani magát. Erre a tudásra még nem volt szükségem, pedig szinte mindig a letolt nyeregnél fogva emelem meg a bicajt, ami egyenlő volt a szervízbe vezető úttal egy hagyományos Reverb esetében.

Fontos megemlíteni, hogy a cső IFP-vel rendelkezik, ami szerelésnél sokkal egyszerűbb, mint más patronos csőnél. Most mondhatja bárki, hogy jó a patronos cső is, mert ha elromlik, akkor csak patron csere kell… Ja, de sehol vagy alig találni. Oké, sokkal rosszabbul akkor sem jön ki az ember, ha utána vesz egy új patronos csövet, de azért ez két külön liga. Nyilván mindkét cső megy le-fel és ellátja feladatát, de akinek volt már több droppere, az tudja, hogy a működésben és a finom mozgásban fényév távolságok vannak.

A korábban megszokott fícsör, hogy a cső gyorsaságát teleszkóp pumpával, a légnyomás állításával tudjak változtatni, viszont megszűnt.

Élesben

Más esetben ez kellene a legbővebb szakasz legyen. Itt nem lesz az, mert nem tud az lenni. A cső profin működik, de ami igazán ritka (jelenleg), hogy iszonyat gyors. Mármint nem az, hogy milyen sebességgel jön fel, az nekem pont jó vagy átlagos, valaki szerint ez is gyors, mert nem láttak még Speci Command Postot…

Meg merem kockáztatni, hogy gyorsabban működik a cső, mint egy bovdenes. Konkrétan megnyomod a gombot és azonnal történik az aktiváció. Maximum egy frissen összeszerelt, alacsony súrlódású bovdennel és házzal szerelt cső veri el.

Két hibája van mindössze; az egyik, hogy a kar túl érzékeny, előfordult, hogy pakolás vagy egyéb teszek-veszek dolog közben megnyomtam a kart, a cső már jött is fel, valós éles használat mellett ez nem nagyon tud előfordulni a szerencsére. A második, hogy ha esetleg lemerülne a mi figyelmetlenségünkből fakadóan vagy elhagyjuk az akksit, akkor manuálisan nem vezérelhető. Én tettem volna rá a biztonság kedvéért egy gombot, de akkor lenne egy drága nyeregcsövünk, ami nyereg alól is vezérelhető és akkor hány lusta ember születne, aki nem tölti fel és/vagy direkt szereli le a kart egy még letisztultabb irányító pultért? 😊 Végülis jól ki van ez találva.

Egyéni preferencia

A cikk elején említettem, most kifejtem bővebben.

Alapból gyűlölöm a nem átgondolt kábel vezetést. Ha külső kábelvezetésű egy váz, akkor az első háromszögben az alsócső tetején kell fussanak a kábelek. A hátsó háromszöghöz érve, a váltó a láncvilla alján, a fékkábel pedig a másik láncvilla tetején kell, hogy elhelyezve legyen. Ennek mentén a dropper is futhat kint, majd egy lyukkal a nyeregvázcsőbe a csőhöz. Amióta a kábelek láthatósága kiment a divatból, azóta minden évben gyertyát gyújtok a szervizesekért, akik a belső kábelvezetés miatt napokat pazarolnak el, éves viszonylatban.

Ezt támogatja sajnos a Meta TR vázam is; alsócsövön belül, szabadon futna a dropper kábel, utána kikerüli a pressfit középrészt, majd valahogy a fő forgáspontot és eltalál a csőhöz. Valaki gyorsan megoldja, mert a bolygók együttállása neki kedvez, de a többség a fórumon már szervezi Andorrába a békemenetet. Itt jön a képbe az én egyéni preferenciám és mikor dropper cseréhez kerültem, akkor választhattam volna Foxot, Bikeyoke vagy egyéb profin működő és árban alig olcsóbb nyeregcsövet, de nem tettem. Helyette lett az AXS és vélhetően 2-3 évvel tovább fogok élni a döntésem miatt. Szerintem bruttó 8 perc volt a kicsomagolás, beszerelés, működésre bírás procedúrája.

Összegzés

Nem is tudom, mit lehet írni egy nyeregcsőről, ami több, mint 200 ezer forint. Tökéletesen működik? Még szép, nem is lehet máshogy. Tökéletes a kidolgozás? Még szép. Jelátvitel? Mint a villám. De ezek alapok kellenek legyen ennyiért. Szemezgettem egy ideig évekkel ezelőtt a Magura Vyronnal is, de majd ha ráérek megvárni mire aktiválódik, meg ne egy ócska műanyag vezérlő egységet adjanak már, ami egy O-gyűrűvel rögzül a kormányra és ne kelljen az egész csövet kivenni, ha fel akarom tölteni. A piac többi, top dropper szereplője árban alig marad el, értsd ~30 ezer forintnyi a különbség, csak itt nincs kábel, aminek köszönhetően letisztultabb az irányító pult, ami elég menő.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

You May Also Like