2020 Giant Trance 2, Jajj de imádtam…

Semelyik más márkától nem használtam annyi bicajt, mint a Giant-tól. Először 2004-ben kerültünk kapcsolatba a márkával. Akkori szponzorom a Neuzer Kft, mint a Giant magyar forgalmazója állt mögém és biztosított egy egyedi építésű, akkor még viszonylag ritkaságnak számító karbon MCM vázat. Majd az évek során még legalább 17 bringájukat használtam (így hirtelen összeszámolva, de pár lehet kimaradt) aktívan és tartósan. A merev karbon XTC gépeiktől kezdve mindenféle kerékmérettel Anthem, Anthem Advenced carbon 27,5,  Anthem X 29,  Trance 26, Trance 27,5, Trance 29 alu és karbon, AC, Faith, Reign X, Glory DH, némelyikből több évjáratot is. Szóval a palettájuk nagyrészét sikerült már nyúzni, de csalódást még egyik sem okozott, így tőlük már vakon is merek vásárolni, nem szoktak hibázni.

A márka hazai megítélése régen méltatlanúl és fura mód gyenge volt, ami elsősorban az akkori forgalmazók gyenge marketingjének, brand építésének (ami inkább leépítés volt) volt köszönhető. Pedig, súlyuk minőségük és az áruk is kimondottan jó volt. Ráadásul külföldön mindig is nagy tiszteletnek örvendett a márka, csak ez valahogy hozzánk nem ért el. Ez szerencsére sokat javult az utóbbi években, manapság már itthon is kimondottan nagy népszerűségnek örvendenek, ráadásul úgy hogy az áraik még mindig a kedvezőbb kategóriába tartoznak. Ebben a népszerűsödésben elvitathatatlan érdeme van többek közt az Alpinbike kerékpárüzletnek, akik tesztflottát tartanak fent, túrákat szerveznek, és értenek is a bringákhoz, hisz maguk is igazi bringások.

Na de nézzük a gépet. 2020-ban egész szezonban az aktuális évi 29-es Trance 2-es modelljüket nyúztam. Úgyhogy nyugodtan mondhatom, ki lett próbálva rendesen. Mielőtt rá esett volna a választásom, persze kipróbáltam a 2019-es modellt, ami csak a felszereltségében tért el, de a váz teljesen ugyan az, mint ahogy a 2021-es is, így a teszt ilyen értelemben teljesen aktuális idén is.

A megjelenésre nem lehet panasz, nagyon szép bringa, arányos csőméretek és formák, modern geo, matt fekete és valami zöldes szín keveréke, amit ugyan elsőre kicsit szokni kellett, de végül bejött. Az újak meg már más színűek.

A felhasználási területét tekintve itt is az volt a cél, hogy egy olyan még jól tekerhető gépet építsenek, ami lefelé azért nagyon sok pluszt adjon egy XC géphez képest, akkor is ha az fully. Na, ez nekik is sikerült, méghozzá kurva jól…

A váz a Giant-tól megszokott Maestro felfüggesztést használja, ami ugye kb. annyit jelent, hogy nincs fix forgáspont hanem egy fura kb. „S” alakú pályán mozog a hátsó tengely felfelé, és nem egy állandó pont körül forog el. Biztos lehetne még fejtegetni az elméleti hókuszpókuszt mögötte, de igazából pont mindegy, kurva jó, és nem véletlenül töretlen a népszerűsége a piacra kerülése óta. Mellesleg ugye nem csak ők, hanem még nagyon sok világmárka tervez ilyen, illetve ezen az elven működő rendszereket. Persze mindenki kicsit átfaragja a saját elképzelése szerint és ad neki valami fasza nevet.

De vissza a Trance-re. 115mm a hátsó rugóút, amit úgy reklámoznak, hogy „többnek fogod érezni…” a fene tudja ez igaz-e, talán igen, de rohadt jól csinálja az biztos, úgyhogy elég. Természetesen a váz boost-os, a Fox tag zseniálisan jó benne. Szépen mozog és jól beosztja az útját, mint már utaltam rá. Természetesen 3 állású ez is. Korábbi tesztekben írtam én nem szeretem kapcsolgatni, legyen már jó anélkül is egy trail bringa, ez alap kritérium szerintem.  Amit nagyon szerettem benne, hogy bár ezt adatokkal nem tudom alátámasztani, de szinte biztos vagyok benne, hogy a legkönnyebb váz az általam korábban tesztelt hasonló trail gépek közül. Az kell legyen, mert a komplett bringa ugyanolyan cuccokkal könnyebb és a Giant amúgy is híres arról, hogy könnyűek az alu vázaik is. Szóval itt jár neki egy szép plusz pont.

A teló a Fox igen elterjedt és Rhythm 34-es 130m-úttal, nem lehet belekötni ebben a ligában. Lockolható természetesen ez is, és boostos. De ettől fontosabb hogy merev és gyönyörűen gazdálkodik a 130mm-ével.

A kerekek  náluk is már saját márkás felnik, 25mm-es belső szélességgel. SLX Agyakkal. Ez egy traill bringába elég, de azért mindannyian jobban örülnék egy könnyű 30-asnak. A stresszt és az ütéseket elég jól viselte, talán egy pici horpadást tudtam rá gyártani a szezon alatt, peidig azért kopogott párszor. Gyárilag belső nélküli rendszerként érkezik, csak a löttyöt kell (adják hozzá) utólag beletölteni. a szerelhetőség és a perem illeszkedés 10/10, hibátlan. Az agyak kb. Deore kategória, de valami szérián kívüli cucc, szépen tette a dolgát, jó ez az új Micro Spline. A gumik meglepően agresszív választásnak mondhatok, ami nekem egyáltalán nem baj, sőt szerintem a többségnek sem, de ha tekerősebbre akarod szabni, akkor ezekkel érdemes kezdeni és könnyebb, jobban gördülő papucsokat érdemes rádobni a 2.3-as Maxxis EXO Minion DHR II és DHF helyett.  Amik amúgy szuper gumik sok-sok tartalékkal, mehetsz velük vadulni, de marathonra vagy napi tekerésre egy kicsit túl jó, túl agresszív.

Hajtás/váltás, gyakorlatilag full slx, a sor is, ráadásul 10-51 ami bárhova elég, nagyon széles tartomány. Az SLX váltó szépen gyorsan vált, tényleg nem lehet rá panasz, illetve, egy pici. Nem a váltás teljesítményre, hanem a kanál külső terelő lemeze, az nálam elhajlott mikor valami beleakadt, vagy ha valamit felkap, sterssz éri. nem törik le vagy csavarodik el, de kihajlik kicsit és lefuthat a lánc az alsó görgőről, mondjuk kézzel vissza is lehet hajlítani “szerencsére”, így a javítása pár mp. De ezenkívűl tényleg nagyon szépen tette a dolgát, maximálisan elégedett voltam vele. A hajtókar kimondottan szexi SLX, nekem nagyon tetszik, 30 as tányér bőven elég ezzel a sorral mindenhova. Ami itt is tetszett, hogy a markolatot kicserélték 2019-es géphez képest, csak belső bilincsesre, így szélesebbnek érződik a kormány, kintebb tudsz fogni.

A fékek  a négy dugattyús Shimano MT520-as darabok. Brutálisan fog, hátulra szerintem teljesen felesleges a 4 dugattyú. Vagy a 180-as tárcsa, én azonnal le is cseréltem 160-asra. De egyébként nagyon tetszett, pedig nem annyira csipem a túl erős shimano fékeket, de ez valahogy nagyon jól adagolhatónak tűnt mégis, úgyhogy imádtam nagyon.

A nyeregcső a Giant saját, zárt patronos droppere, 15cm összemozdulással, imádom, egy másik bicajomban is ez van. Nem lötyög, nem kopik, teszi a dolgát, zéró hiba, szóval fasza. A vezérlőkar hibátlanul kézre esik.

A többi kiegészítő is mind saját márkás. Nyereg kimondottan szép és meglepően kényelmes. Kormány 35mm átmérő, trendi és jó merev, jó a kontrol.

Na menjünk végre bringázni…

Komoly elvárásokat támasztottam vele szembe tekerhetőség szempontjából, így nehéz helyzetből indult a paripa, de hozta az elvárásokat, nagyon halad a síkabb részeken is és a meredekebb helyeken sem vérzik el, szuper az üléspozíció, így semmi orremelgetés nem tapasztalható a legmeredekebb helyeken sem, ez jelentősen megkönnyíti, és le egyszerűsíti a rider dolgát. A hátulja kimondottan aktív és finoman kisimít minden kis vackot az úton. Nem arról van szó, hogy pogózik, hanem csak, hogy mindent kisimít. Nekem pont ez volt az egyetlen, ami nem az esetem benne, szeretem, ha kevésbé aktív alattam a rendszer, de mint írtam nincs az az isten, hogy én lenyúlkáljak kapcsolgatni egy ilyen bringát. Ha használod a tag állítási lehetőségeit, akkor megszűnik ez a finomkodás a talajjal. Szerintem ennek amúgy a többség örül… A nagy, agresszív gumik olyan tapadást biztosítanak a mászáshoz, hogy ezek együttesével tényleg semmi másra nem kell figyelni csak, hogy taposd a pedálokat.

A lefelékben… mert ugye mégiscsak ez érdekel mindenkit

Ami mászásnál aktív az lefelé is az lesz, úgyhogy ezt meg is kaptam tőle. Nagyon sima lesz tőle a terep, finoman, puhán kimozog mindent. De ez már nem is lepett meg. Igazából nála is inkább a határokra voltam kíváncsi mennyire gurulhat el a rider gyógyszere, ha bátorra filmezi magát előző este valami jó bringás filmen.  Ezt a gépet a szezon során sos-sok trailen kipróbáltam, de úgy igazságos, ha ott boncolgatjuk, ahol a konkurenseket. Szóval először Yoko. Imádtam ahogy elnyel mindent. Kicsit olyan érzésem volt, hogy lejtőkön jó mélyen van a súlypontja és az enyém is, ezáltal sokkal stabilabbnak tűnt, mint amit várnék egy ilyen géptől. Semmi idegeskedés szépen elnyeli a terepet és a hibákat. Tényleg olyan jószándékú, megbocsájtó bicaj, ami segít végig stabilnak maradni. 115mm ide, vagy oda ezzel a bicajjal szerettem legjobban ugrálni. Ami amúgy, nagyon nem az erősségem. És ami még meglepett, hogy mindemellett nem veszítette el a játékosságát és a kezelhetőségét, szóval jól összerakták

A Yoko nem okozott nekik igazán fejtörést vagy kihívást, de ez nem is lepett meg, ilyenekre tervezték. Irány a No comment… ez azért minden trail birngának kicsit sok már, csak az a kérdés mennyire?! Hát nem sok híja, hogy elég legyen oda is. Olyan szépen elnyel szinte mindent, hogy közben azt hiszi az ember valami nagyobb gépen ül, és könnyen bűnbe visz, aztán persze egyszer csak elfogy… Lehet erre gondolt a Giant mikor azt mondta többnek tűnik a 115mm?! Kb úgy tudnám leírni, hogy az első 100mm-ert nagyon lágyan mozogja (ha lejtőre állítod) és egyenletesen. Ezért ebben a zónában nagyon megbocsájtó, rengeteget segít, puhít, Utána felkeményedik és ott már érződik, hogy egyszer minden véget ér, de ezzel még mindig nagyon stabil és kényelmes a nagyobb leléptetések utáni érkezésnél is. Tényleg az az érzése az embernek rajta, hogy rávarták a terepre, jó. Trail bringa, de túlmutat rajta kicsit!

A kanyargós traileken is nagyon kezes, jó a test pozíció, nem lehet bele kötni, elég merev a hátulja is, tartja szépen az ívet. De inkább a szűkebb kanyarokon éreztem jobbnak. A nagyívű tempósokon talán egy picivel kevésbé, de 9 pontot itt is megérdemel, csak ezen a téren volt, ami egy hajszállal jobban tetszett.

Ajánlás: Nehéz definiálni, mert kb mindenkinek. De, ahol többet tud, azok a vadabb, durvább lejtők, így ha valakinek ez az igénye, annak nagyon fog tetszeni. Igaz bárki másnak is, de ezen a területen jobb egy picit a többieknél. A többi részen kb. azt hozza, mint a korábban tesztelt konkurensek. Aki szereti, és tudja is kicsit jobban saját kontroll alatt tartani a bringát nem pedig mindent rábízni, az szintén nagyon jól jár vele. Nem mintha nem oldana meg majd mindent magától, de úgy éreztem ennél a bringánál kicsivel jobban tudom érvényesíteni a saját akaratom is.

Imádtam ezt a bringát is, de mivel közben hallottam, hogy 2021-re készül a Trance-X, ami megújult még ígéretesebb és modernebb geometriát kap, ami ráadásul változtatható, valamint 135/150mm rugóutat, így ezt szezonvégén eladtam, de sajna közben lecsúsztam a saját töketlenkedésemnek köszönhetően a Trance-X ről, elfogyott, nincs abban a méretben az a típus ami nekem kellett volna, és idén már nem is lesz. Azért sok más verzió még elérhető, ha nem akarsz így járni te is, akkor gyorsan válassz bicajt idénre. Sajnálom, mert nagyon megfelelt volna ez a hosszabb rugóutas, a mindenre is elképzeléseimnek, erre az évre, de hát így jártam. (Szerencsére a másik nagy kedvencből még jutott.) Remélem, azért tesztelni lesz lehetőségem a Trance-X et is.

2 comments
Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like