Elég régi albumot kellett előkeresnem ahhoz, hogy képeket találjak a közös múltunkból a Cube-al, meg is osztok egy gyöngyszemet, azóta szerencsére mindketten sok (pozitív) változáson mentünk keresztül, de legfőképp én. J 2010-et írtunk, amikor leszerződtem a Rothaus-Cube német csapatához és akkoriban is egy elég jónak számító márka volt a Cube, a bringáink felszereltsége is top volt, szerettem vele menni. Leginkább a montival. Országúton akkor még egyáltalán nem voltak erősek, azóta már a World Tour-ban is jelen voltak, feltételezem okkal és versenyképes már az országútijuk is, de itt nem tudok személyes tapasztalatról beszámolni.
Két évet töltöttem a csapatnál, de őszintén szólva azóta eltávolodtam a márkától, nyilván követtem az újításait és modelljeit, mert folyamatosan jelen voltak egy-egy csapatnál a versenysport körforgásában, de közelebbről nem találkoztam vele. Egészen mostanáig.
Bár most nem egy csúcsmodellt, de egy sportos karbon bicajt kaptam, ráadásul egy kifejezetten nőknek tervezett modellt, így ilyen szemmel próbáltam tesztelni a gépet, nem támasztottam túl nagy elvárásokat felé, de pozitívan csalódtam.
Jó látni, hogy egyre több gyártó dob piacra kifejezettem női modelleket is. El kell ismerni, hogy egyre népszerűbb a sportág a nők körében és ezt igyekszik mindenki meglovagolni, nyilván, ha nem lenne piaca, akkor nem is erőlködnének vele a gyártók, hogy ennyi pénzt és energiát fektessenek a fejlesztésekbe, de szerencsére nagyon is van rá kereslet.
Ez most annyira nem szakmai, de ami engem elsőre nagyon megfogott az a színe. Brutálisan jó. Képen nem is jön át annyira, de élőben nekem nagyon tetszik. Szürkés-világos kékes, matt és fényben még jobban néz ki, van egy kis gyöngyház fénye is. Mondhat bárki bármit, de nagyon is fontos, hogy néz ki egy kerékpár. Főleg a nőknek. Ha ránézel akkor igen is legyen olyan érzésed, hogy uhh, de jól néz ki ez a bringa! Ebben ez nekem abszolút megvolt. Amikor versenyeztem sosem választhattunk milyen színű kerékpárunk legyen. Nem szeretem a piros színt, természetesen a legtöbb kerékpárom piros volt… De hát amit a szponzor meg a csapat akart, az volt.
Itt ráadásul követték a most divatos vastag alsó cső design-t, ami egyébként szép összhangot ad az egész bringának, nem estek túlzásba és nem néz úgy ki, mint egy e-bike…
Na de lássuk is milyen volt az első benyomás mielőtt belemegyünk a technikai részletekbe.
A váz: 15”-ös, S-es méretet kaptam, ami nekem picit kicsi volt, így nagyon ki kellett húznom a nyeregcsövet, hogy megfelelő magasságban üljek és kicsit rövid is volt nekem a stucni, de nem versenyeznem kellett vele, hanem tesztelni, arra meg be tudtam állítani, hogy megfelelő legyen. Pont a rövid felsőcső és a rövid stucni miatt nagyon jól kormányozható volt a bringa és nagyon fürge volt a kanyarokban, még pump tracken is mentem vele, ott még jól is jött, hogy kisebb, szerintem gyorsabb voltam vele, mint a saját montimmal, bár az fully. Itt nagyon jól kijött, hogy merev a hátulja és tényleg nagyon jól kormányozható a bringa, azonnal reagál a finom kormánymozdulatokra. Az erőátvitel is valahogy nagyon hatékony a bringán, ezt főleg a pump tracken éreztem, de igazából felfelé is, először azt hittem csak azért érzem mert mégis jóval könnyebb meg merevebb, mint egy fully, de ahogy a kanyarokban meg a pump track ívein lendületet vettem, rendesen begyorsult a bringa.
Itt jött ki az az egyetlen számomra fura részlete a bringának, hogy nagyon orrnehéz. Nyilván a teló (RockShox Judy Gold RL Air, 110mm, OneLoc) miatt is, nem a legkönnyebb, de ez nem is az a kategória, hogy egy csúcsmodell legyen benne. Nem tudom mekkora relevanciája van 110 mm rugóútnak egy ilyen kerékpárban, de tény, hogy mivel kicsi a váz, magas az eleje és ez sokat dob a komfortérzeten tekerés közben, de az is biztos, hogy az eleje sokkal nehezebb, mint a hátulja. A váz nagyon könnyű és carbon, ezt felfelé és lefelé is érezni, merev, de mégis azért elnyeli a rezgéseket és érzed, hogy nem egy alu bringán ülsz.
Az első ugrásom elég érdekesre sikerült vele a pump tracken, még jó, hogy nem volt közönségem a helyi gyerekek személyében, de aztán ráéreztem hamar, hogy sokkal nagyobb erőt kell kifejtenem, hogy megemeljem az elejét, legalább a felsőtest edzés is megvolt… Így belegondolva átlagos használatnál egyáltalán nem zavart, hogy nehezebb az eleje, sőt, kimondottan jól feküdt a kanyarokban, nem csúsztam ki, rá tudtam terhelni a súlyt, az átlag felhasználó pedig nem valószínű, hogy pump tracken, de úgy egyáltalán bármilyen ugratón fogja használni…
Fékek: Shimano XT BR-M8100, Hydr. Disc Brake (180/160)
Brutálisan jól fogott. Itt megint felmerült bennem a kérdés, hogy mekkora relevanciája van 180-as tárcsának egy ilyen kategóriájú kerékpáron, én még a verseny fullyn is max. 160-al mentem, sőt még a fiúk is, nyilván azért ott a súly is számított, de nem gondolom, hogy a nők vadállat módjára közlekednének. J Ők inkább a megfontolt kategória, de az biztos, hogy brutálisan jó volt a fékhatás, megmondom őszintén, hogy 10+ éve nem mentem Shimanoval, de nekem pozitív csalódás volt. Tény, hogy óvatlan kezekben egy pánikfékezéskor simán fejreáll vele a kedves rider, de a fékhatás az kiváló, nem lehet belekötni. J
Váltó: Shimano XT RD-M8100-SGS, ShadowPlus, 12-Speed
Tökéletesen működött. Mint előbb említettem, váltásban is a konkurencia modelljeit használtam, abból is az elektromosat már évek óta, de egy perc alatt átszoktam erre és egyszer sem váltottam félre, könnyen kezelhető, pontosan működött, semmi gond nem volt vele.
A váltókarok (Shimano Deore SL-M6100-IR, Direct Attach, Rapidfire-Plus) bőven jók, nem kell belőle csúcskategória.
A 720 mm-es kormány (CUBE Flat Race Bar) nekem tökéletes volt, bár én magasnak számítok nőként a magam 174 centijével, 710 mm-es kormánnyal versenyeztem általában, így hozzá voltam szokva. Manapság amúgy is divat a széles kormány, nőknek azért a 720 mm szélesnek számít, sokkal kisebb a testméretük, mint egy férfinek, ez elsőre egy alacsony nőnek szokatlan lehet, de alapvetően sokkal komfortosabb, így hamar hozzászokik bárki, aki esetleg keskenyebbel ment korábban. Kanyarokban, lefelékben sokkal nagyobb stabilitást ad.
A stucni (CUBE Performance Stem SLX, 31.8mm) nekem rövid volt, de ezt egy hosszabbal elég könnyű orvosolni, alapból egyel nagyobb váz lenne a méretem, így lehet azzal már jó is lett volna. Ami biztos, hogy a rövid felsőcső és a rövid stucni nagyon jó kormányozhatóságot ad a bringának, élvezet vele gyors, nagyon kanyargós lefeléken menni, nagyon fürge a bringa.
A markolat (ACID React Pro) nekem kicsit kemény volt, még így is, hogy vastag kesztyűben voltam, mert elég cudar időjárási körülmények között tudtam csak a bringával menni. Személy szerint én imádok kesztyű nélkül brigázni, de ez télen ugye kivitelezhetetlen, ahogy jön a jó idő, én már veszem is le. Tudom, ez nem túl népszerű vélemény, de én tényleg imádok kesztyű nélkül menni, még montin is, nem szokott izzadni a kezem, nem csúszik, valahogy jobban érzem a bringát… De ezzel valószínű egyedül vagyok J Versenyekre is csak azért vettem, hogy ha elesek ne zúzzam nagyon össze a kezem, mert a kézfejen meg tenyéren sosem gyógyulnak be a sebek a sok kézmosástól… És aki egyszer esett már kesztyű nélkül, az utána felveszi… Igen, én is kipróbáltam, természetesen országúton, ahol leégett az összes bőr róla… De edzésen ritkábban estem, mint versenyen. J A markolat az, amit a legegyszerűbb cserélni, ha valakinek nem jön be, a gyártók általában egyszerűeket raknak rá, az amúgy is egy kopó alkatrész, könnyen és olcsón cserélhető a jól bevált kedvencünkre.
A kerekek (Answer Atac AM, 15x110mm/12x148mm, Tubeless-Ready) nagyon merevek voltak, jól tartottak a kanyarokban, már a manapság kicsit szélesebbek kerültek rá, aminek igen is van létjogosultsága, mi sokat teszteltünk anno különböző szélességűeket és bizonyítottan gyorsabb és jobb a gördülési ellenállása a szélesebbnek. Nyilván függ nagyban a gumitól is, de sokat számít a felni is. Nem a legkönnyebbek, de itt ez abszolút nem mérvadó.
A gumikat én pont ebben a kombóban használtam a legtöbbet anno, amikor Schwalbeval versenyeztünk és az nem volt régen. Elöl (Schwalbe Racing Ray, Addix Performance, Kevlar, 2.25) Racing Ray, hátul Racing Ralph (Schwalbe Racing Ralph, Addix Performance, Kevlar, 2.25) A 2.25 a legjobb szélesség, ezt is teszteltük. Mivel Tubeless, a nyomással is lehet játszani és kicsit lejjebb engedni, így még jobb a tapadása, mintha egy jól felfújt belsős gumival mennénk.
A nyereg (Natural Fit Venec Lite WS) nagy meglepetés volt számomra, én arra elég kényes vagyok, meg talán a cipővel egyetemben ez az, ami annyira egyéni, hogy kinek mi jön be, hogy nehéz róla bármit mondani, mert lehet, hogy nekem jó, de másnak már nem. Bármilyen csapatban voltam, olyan nyereg és cipő szponzorunk sosem volt, ami mindenkinek jó lett volna. Mindig volt 1-2 ember, aki imádta és olyan is, aki utálta ugyan azt a modellt. Szóval ez a nyereg szerintem kimondottan kényelmes, pedig a női nyergek nekem általában egyáltalán nem jöttek be, de ezen több órát is kényelmesen kibírtam bármiféle panasz nélkül.
A nyeregcső (CUBE Performance Post, 27.2mm) könnyen állítható, bilincses megoldással van, így nem kell hozzá kisszerszám sem, ha állítani szeretnénk. Úgy hozzászoktam a dropperhez az évek alatt, hogy lefelék előtt nyomkodtam a kormánynál dropper gombot egy ideig mire rájöttem, hogy nincs is ott J De azért megnyugtató, hogy tudok még dropper nélkül is lefelé menni és nem lassan. J
Rendesen jó érzés volt egy hardtailre visszaülni. Örülök, hogy anno még azzal tanultam meg biciklizni, sokkal pontosabban kell vele menni, mint egy fullyval, mert ez nem mozogja ki a hibákat. Élveztem, hogy jobban oda kell figyelnem az apró részletekre a lefelékben, az ívekre, a kanyarvételre, de mégis tudtam vele gyorsan menni és a határokat feszegetni.
Aki egy csajos belépő modellt keres annak ez egy tökéletes választás. Jó a geometria, így élvezetes lesz a tekerés, minden terepen tudja az ember használni, de ha akarja még országúton is, kényelmes, hosszú távon is. Igazából tényleg egy gumi cserével simán országúton is lehet használni, vagy nagyobb túrákhoz annak, aki nem szeretné a bringát cserélgetni meg többet fenntartani, az anyagilag sem mindegy. Az olyan túrákra, baráti tekerésekre, ahol nem számít az átlagsebesség, tényleg a kikapcsolódásról, élvezetről szól, akár még a most nagyon divatos gravel is abszolválható vele, itt szintén csak egy gumicsere kell, ha van rá igénye az embernek, hogy azért mégis haladjon, de ha nem zavarja, hogy nem olyan haladós a monti gumi, akkor még erre sincs szükség.
A maga 11,4 kilójával jó súlyban is van és hát tényleg nagyon szép a színe, azt nagyon eltalálták. Ha valaki most ismerkedik a sporttal, akkor ez egy olyan bringa, amitől tényleg meg fog jönni a kedve.
Kinek ajánlanám szívesen? Aki nemrég kezdett kerékpározni, de szeretné komolyabb terepen is kipróbálni magát és egy olyan bringával menni, ami tényleg élményt fog okozni és akár komolyabb terepeken, kihívásokon is simán bevethető. Maraton versenyek (főleg a hazaiak), de még egy XCO is teljesen jól abszolválható vele. Ugyanakkor elég sokoldalú és kis átalakítással bármilyen úton/terepen/országúton jól használható. A hölgyeknek most már a színvilágra és a kinézetre sem lehet panaszuk, mert ezt tényleg eltalálták optikailag és esztétikailag is.
