A méret a lényeg? (2.rész)

Kerékpár geometria 2. rész

Az előző részben próbáltam betekintést adni abba, mekkorát változott és hol tart jelenleg a modern kerékpár geometria. Ha nincs meg, akkor mielőtt tovább haladsz, csekkold itt: https://trailhead.hu/index.php/2021/06/08/a-meret-a-lenyeg/

Most pedig jöjjenek a kérdések és válaszok, hogy én hogyan választok/választottam kerékpár méretet.

Figyelj! Mert sok lesz belőlük.

Kezdjük egy találós kérdéssel és képpel. Vajon mekkora méretű az alattam látható bringa és milyen magas vagyok én? Gyorsan mondom is a választ, 173/4 cm mély vagyok, a bringa pedig L-es.

Miért érdekes ez? Mert a tradicionális (és egyben elavult) nézet és méretezés szerint, nekem többnyire M-es bringák kellenének. De méretet nem csak testmagasság szerint kell választani, sőt, szerintem kifejezetten tilos. Sokkal fontosabb, hogy a kar-, láb-, felsőtest hossz mekkora. Szerencsére pár direct-sales gyártónál ezt külön be lehet ütni egy méretválasztó táblázatba. Ez mind szép és jó, csupán a felhasználási stílus és tudás, mint változó, nem megadható.

Mint látható a karjaim hosszabbak, lábaim inkább rövidebbek, átlagos felsőtest mellett. A karjaim olyannyira hosszúak, hogy a teljes karfesz távolságom 178 cm. Ugye azt mondják, hogy általában olyan széles a karfesz távolságod, mint amilyen magas vagy.

Saját méreteimmel még inkább nehezebb helyzetben vagyok; a rövidebb lábak miatt, mindenképpen alacsonyabb nyeregvázcső hosszal kell vázat keresnem és/vagy alacsonyabb beépítésű droppert. Na most itt jön megint egy probléma a képbe; nem minden vázban lehet koppra letolni a nyerget, különben full összeülésnél a kerék belever. És itt jön rá rögtön részben a megoldás is, mert a meredekebb nyeregvázcsőszögekkel elérhető, hogy azonos mozgásrendszer mellett, nem ütközik a kerék a nyereggel, illetve meredekebb szög mellett jobban ki tudod húzni tekeréshez a nyerget, ergo hosszabb utas droppert tudsz használni. Lábhossz kérdés/probléma megoldva.

Felsőtest és kar már nem ilyen egyszerű, mindkettőnek van szerepe felfelé és lefelé haladásnál is. Ha felfelé túl hosszú a váz, akkor a derekad és a gátad fog fájni, meg még a tenyér is, ha túl rövid, akkor inkább a derék, meg majd a nyak, mert túl közel fogod a kormányt és természetellenes módon túl magasra kell emelni a fejet. Ha lefelé túl hosszú a váz, akkor ki fogsz feszülni, fájni fog a váll, ha túl rövid, akkor jön megint a derék és mivel a bringa eleje is túl közel/alattad lesz, így túl sok lesz a terhelés a vállon és a csuklón. Ha éreztél már lefelé olyat, hogy a csuklód át akar előre bukni vagy nagyon húzza a súlypont előre a vállad, akkor kicsi neked a bicajod.

A számok világa

 CTM Scroll 29 “M”Pole Evolink 158 “M”Commencal MetaTR 29 “L”
felsőcső hossza613614618
nyeregvázcső magassága420440440
fejcsőszög (160mm villával)6564,564
nyeregvázcsőszög7578,578
tengelytáv121012981257
láncvilla hossza444455435
reach450480490
fejcső hossza100135120
stack652634
*az adatok mm-ben vannak megadva

A fenti táblázat lehetne akár egy Darwini egyedfejlődés is, ahogy bringák nőttek alattam. Az látható, hogy a felhasználási terület megegyezik a három modell esetében, többnyire ennek megfelelően a rugóutak is. Az is tisztán látszik, hogy a méreteket is igyekeztem hasonlóan változtatni, bár a CTM után volt egy nagy ugrás.

El kell ismerjem, hogy a Pole papíron (és élőben is) bitang nagynak tűnt, de ahogy ráültél és elhelyezted magad a két kerék közt, rájöttél, hogy valójában egy tök normál méretű bicikli.

A Commencal nagyon populáris bicaj most, viszonylag korán is lett meg, így többen megkértek, hogy had üljenek rá, mert nem hiszik el, hogy az L-es olyan kicsi. De a Commencal a Poleal ellentétben, már szemre sem egy nagy gép, ráülve pedig teljesen neutrális érzést ad.

Szempontok felfelé…

Stabilan a két kerék között, bár a tenyereken sok a terhelés

Egy bringa nem csak akkor kell élvezetet adjon, amikor veszel rá egy új alkatrészt és amikor lefelé mész vele. Felfelé mászni, sehogy nem jó, de nem felétlen kell utálni dolgot. Mivel enduro szakágban vagyunk, nem az a cél, hogy minél gyorsabban jussunk fel, hanem hogy feljussunk egyáltalán a nyeregben ülve, lehetőleg teljes megrottyanás nélkül, ne kelljen minket a hegy tetején vastüdőre kötni, illetve ne kelljen fél napot pihenni mielőtt elindulunk lefelé. Ebben tud egy jó geo sokat javítani az életminőségen. Ha nem fáj felfelé a derék, mert nem kell hülye testtartásban ülni, hogy legyen súly az első keréken és nem kell egy Csepel Tacskó nyújtotta lehetőséggel megküzdeni, akkor nyertél.

Mindamellett, hogy én szeretek felfelé tekerni – már csak annál is fogva, hogy a pár év maraton versenyzés miatt, kénytelen voltam megszeretni – el kell mondjam, hogy bár nehezebb egy enduro gép, de élvezetesebb vele mászni, mint egy 73-75 fok nyeregvázcső szöggel rendelkező XC merevvel, ami még rövid is és technikás felfelén vagy szűk visszafordítókban rugdosod és folyamatosan a térdedre csukod a kormányt. Nagyon élvezetes tud lenni és egy cseppet sem leszel tőle sík ideg. Bocs, nem ide.

Oké, egy modern endruo esetében ugyanez kezdetben több figyelmet kíván, mindig nézned kell az íveket, olykor azt is, hogy honnan vegyél ideálisan lendületet, de hamar megszokod és természetessé válik.

Biztos sokan ismeritek az Erzsébet-kilátót és Szépjuhásznét összekötő piros háromszög turista ösvényt, Yoko nevű pályát HHH-n (most, hogy fel van újítva, már kerülöm), valamint a Yoko mellett futó, széles, köves talajú utat, csakhogy párat említsek. Ezeket korábban merevvel is nyomtam XC edzések alatt, oké gyorsabb volt és szinte ugyanannyira is fájt, de felérve már nem kívánom a pokolba az enduron ülve.

Tehát én felfelé is szeretem a hosszabb gépeket, de fontos, hogy ne érződjön túl hosszúnak. Például a korábbi bringáim közül a CTM érződött felfelé a leghosszabbnak, pedig az volt a legrövidebb, ennek oka, a sokkal laposabb nyeregcsőszög volt és az, hogy felfelé haladva, ahogy a fáradtság is nőtt, egyre jobban előre kellett dőlnöm és egyre kevésbé voltam hatékony.

Szempontok lefelé…

Ugyan sokat nem gurulunk lefelé ilyen pozícióban, de egy-egy átkötő szakaszon kényelmes, ha nem akarunk beesni az ülés mögé

Ez kicsit érdekesebb, mert itt már több mindennek kell megfelelni.  Már csak azért is, mert különféle pályák és rider stílusok léteznek. Egy biztos lesz olyan, hogy egy bringa mindenhova jó és olyan is, hogy sehova és ez mérettől és rugóúttól független lesz. Az pedig nem igaz, hogy minél kisebb egy bringa, annál agilisabb, tök hülyeség. Ha igaz lenne, mindenhol egy dirt bicaj is megtenné. Ez a meredekség és tempó függvényében hatványozottan tud változni. Az is mindegy – annak ellenére, hogy komoly fizikai törvényszerűségek támasztják alá -, hogy a kisebb kerék jobb. Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint a tavalyi Kőszegi csokikupa, ahol volt 3 egyáltalán nem széles nyom és az első helyet torony magasan zsebelte be barátom, Szűcs Tomi, egy XL-es Pole Evolink 158 nyergében, a maga 535mm-es reachével és 1363mm tengelytávjával…

Én azt gondolom, hogy a bringa geometriája (és itt a teljes csomagot értem), adja ki a végső kezelhetőséget.

Példa, a Pole esetében korábban a „bringában”, míg a Commencalnál a „bringán” állok. Ennek oka a Pole nagyobb középrész esése és magasabb stackje. Ez egy végtelenül stabil, kibillenthetetlen irányítást eredményezett, mindezt különösebb erőbefektetés nélkül, míg a Commencalnál kevesebb a középrész esés, alacsonyabb a stack és máris a bringán vagyok inkább, több meló és többet is érzel a történtekből. Viszont a Commencallal jobb ugrani, de könnyebben vadul meg pályán, emelnem kell a stucnin is, hogy a bringa eleje magasabban legyen, mert nem tartott eléggé.

A fentiektől eltérően a CTM rövid volt, közepes reach hosszal, lefelé mégis ideges, meredekebb szakaszok utáni kanyarokban simán alám akart fordulni a kormány, pedig fejcsőszög lett volna elegendő. Akkor ott emeltem a stack magasságon a stucni alá pakolt hézagolókkal és magasabb kormánnyal, de az sem oldotta meg teljesen a problémát.

A fentiekből fakad, ha éreztél már olyat, hogy a bringa „megrángat” lefelé, olyan mintha hamar fogyna el az eleje, pedig fejcsőszög van gazdagon, akkor a stack lesz a ludas.

És itt jön egy óriási matek, mert ha azt látod egy geo táblában, hogy a reach szép hosszú, de a fejcső csak ilyen 90-100mm, akkor garantált, hogy majd a világ összes hézagolóját pakolhatod a stucni alá vagy dög magas kormányt kell használni. És mert a stack a középrész és fejcső teteje közötti függőleges távolság, nagyban hozzá fog járulni a stabilitás érzéséhez.

Miért csinálják ezt a gyártók, ha tudják, hogy nem jó? Mert (és itt ne bántódjon meg senki) az átlagLaci nem fogja ezt észrevenni, azt érzi majd (ha érzi egyáltán), hogy lefelé valami nem kerek, sosem fog elgondolkodni, hogy talán nem is a bringa hosszú vagy rövid, csak szimplán vesz majd egy másik bringát, esetleg más mérettel vagy cseréli a villát, mert biztos az a szar, hogy nem tart eléggé lefelé vagy jön a többi kifogás.

A gyártók pedig hibásak, mert azon kívül, hogy kiraknak egy mérettáblázatot, nem segítenek, nyilván senki nem meri bevállalni, hogy rákérdezzen a vásárlótól, milyen szinten bringázik vagy milyen szinten szeretne, a vásárló meg persze hazudik a büszkeségét féltve. Illetve a mindenkinek is jó elvet követik, mert tény, hogy nem a gyrosabb versenyzőkből fognak meggazdagodni, hanem a tömegből.

Tehát én lefelé mindig egy komplex rendszerben gondolkodom, de könnyen beszélek, mert próbáltam már több bringát és tudom, mi az, amit tudok kezelni, milyen számokkal kell bírnia egy bringának ahhoz, hogy számomra attraktív legyen.

Mindenkinek azt javaslom, hogy a hagyományos mérettáblát és megjelölés felejtse el egy életre. A Specialized és a Privateer is már S1-4 vagy P1-4 megjelölést használ, nem pedig XS-XL-t. A Geometroné a legviccesebb Long-Longer-Longest-Extra Longest. Szerencsére a gyártók már tudnak viszonylag alacsony nyeregvázcsővel bicajt gyártani, így erre mindenképpen érdemes figyelni, ezen kívül ülj rá a mostanira, nézd meg, hogy mennyire vagy közel a kormányhoz, mennyire hajtasz magad előtt, mekkora stucnit használsz és kezdj el számolni. Régen méretenként felfelé haladva, egyre hosszabb stucnikat is raktak a bringákra, volt olyan XL-es bringa még 2016-ban, aminek a reache 460mm volt + 90mm stucni, az összesen 550mm, ilyen hosszú volt a „vezetőfülke”. Ma átlagosan 510mm körül van egy XL-es bringa reache és átlagban 40mm hosszú stucnit használnak hozzá, az is 550mm összesen. A különbség az, hogy itt ténylegesen a vázban el is férünk legalább, nem pedig az irányítás van megbutítva. Ez nem egyenlő azzal, hogy ha régen XL kellett, akkor most is!

Összegezve

Figyelembe kell venni, hogy inkább csak lefelé mész és felfelé csak muszájból szenveded fel magad. Vagy szeretsz-e többet is menni felfelé? Ha felfelé számít, akkor mi a jellemző terep? Ha lefelé, akkor az freeride vagy inkább downhill jelleg vagy egyik sem, mert trailezel? A tempó, büszkén ismerd el, hogy mennyivel mész, ha gyorsabb vagy lehet hosszabb bringa, ha lassabb, akkor is, de csak akkor, ha a stílusod olyan vagy több magabiztosság kell. A pályák, amiken mész. Ha főként Kápolnázol (János-hegyiek tudják), akkor oda tényleg elég egy dirt bicaj is. Attól, hogy megszoktál valami, még nem biztos, hogy jó is.

De a legfontosabb, mérettől függetlenül és ez most furán fog hangozni; olyan bringát vegyél, amire használod, amire valójában szükséged van és ne olyat, ami „tetszik” vagy „menő”, különben nem fogod örömöd lelni benne. Ritka, hogy a bringa fog a tudásodnak határt szabni. Ha a kettő találkozik, az már csak extra. Próbáld megélni a bringát, amit használsz, nem minden bringa karateréhez illik ugyanaz a bringás stílus. Ha ezeket szem előtt tartod és sikerül alkalmazni is, minden nap, minden perc élmény lesz, mert a rendszer, amit alkotsz a technikával, jól fog működni.

Hátszelet!

2 comments
  1. Szia!
    Az alu olcsóbb-újonnan300e ft környeken vehető merevfarúak közül mit?
    Túl egyenes ülést tesznek lehetővé ahogy elnézem ezeket a geo-kat, van ami mar picit sportosabb? Ezek az olcsóbb mtb-ok olyanok minthanem istetepezésre gyártanák őket..
    Hosszu láb villa, rovid felsocso, magas kormany..

    1. Szia.
      Mi a sportosabb, hogy jobban előre vagy dőlve? Az egy XC MTB-n teljesül, mélyen van az eleje sőt még ejtős stucnit is lehet használni. Az új geok pedig csak síkon tesznek túl egyenes ülést lehetővé, abból is inkább a fullyk, a merevek kevésbé mentek el ebbe az irányba.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like
Tovább

Les Gets XCO Világkupa

Az XCO világkupa sorozat negyedik fordulójára a franciaországi síterepen, Les Gets-ben került sor. Túránkról naplószerű bejegyzésekkel mesélek az…
Tovább
Tovább

Kosutka Bike park bemutató!

Hová tűnt Démonhill Tartozom egy kis magyarázattal, mikor belekezdtem ebbe az oldalba, akkor még sok mindent nem tudtam,…
Tovább
Tovább

A méret a lényeg?

Kerékpár geometria 1. rész Igen. De attól függ honnan nézzük. Honnan is nézzük? Pár éve a kerékpár geometria…
Tovább
Tovább

Welcome on board!

Az a megtiszteltetés ért, hogy Jani felhívott egy nap, amikor a régi, jó kapcsolatunkat megemlítve felkért, hogy vegyem…
Tovább
Tovább

Mecsek Enduro Országos Bajnokság

#délenmindenjobb Hosszúhetény, immáron 5. alkalommal adott otthont a hazai legnagyobb és egyetlen hivatalos enduro versenynek. Miért érdekes ez?…
Tovább