Nagyon vártam ezt a bicajt. Pont a kőszegi csokin voltunk, mikor olvastam a külföldi, már megjelent teszteket, írtam is Janinak, hogy milyen jó lenne…, ő meg írta, hogy milyen jó lesz! Hát jó is volt. És rögtön kettő, de mivel a saját bringám nagyon egybe vág a One-Fortyval, így engem csak a One-Sixty érdekelt. Azért valljuk be, nem volt a Meridának versenyképes enduro bicaja. Sokat lamentáltam, hogy ezzel induljak-e a Mecsek Enduron, ezért lementem a verseny előtti héten edzeni, úgy döntöttem, ha az edzés jól megy, akkor nem, ha nem érzem annyira a csít, akkor viszem a Meridát. Végül előbbi lett, ami így utólag már relatív. Emiatt a bringa csak egy napot volt nálam, mert tesztflotta tag, de amikor 20 éve bringázol és tudod mit akarsz érezni, amikor egy új bringára ülsz, akkor kicsit könnyebb dolga van már az embernek, illetve nekem kicsit kritikusabb, kocka szemem van, mint Janinak, így kérlek ennek tudatában olvassátok az alábbi sorokat.
Felszereltség
Zeb Ultimate
Fontos megemlíteni, hogy ez egy nagyon jó villa, még így is. Merthogy valami nem volt benne kerek. Túlkompresszált érzése volt és teljesen nyitott visszaút mellett is lassú, illetve az út eleje azért lerúgott és később jött meg csak a csillapítás. Valószínűleg a patronnal van benne valami.
Super Deluxe Ultimate
Jelentős különbséget nem vettem észre az elődjéhez képest. Bár hidraulikus benne a felkoppanás gátlás, ugyanolyan könnyen vitte végig az útját. Ez azért érdekes, mert nekem volt ilyen megoldással ellátott rugós tagom és a hidraulikát nehezebb összenyomni, mint a levegőt, így hirtelenebb érzése kellett volna legyen itt is a felkoppanás gátlásnak. Ettől függetlenül szépen mozgott, az állítások jól érezhetően működtek benne.
Shimano XT fékek
Jobb lett az ergonómia és a fékkar forgáspotja és a fogáspontja közötti alátámasztás érezhetően merevebbé tette a fékkart. Mivel sokkal beljebb lóg, így nagyon kis kezűeknek érdekes lehet egy markolatválasztás esetén. A mostanában emlegetett nyomáspont ingadozás nem jött elő a rövid teszt alatt. Az erővel hadilábon állok, megfogott, megállított, de a saját Shigura fékem sokkal erősebb. Kérdést hagyott bennem, hogy az enyém túl erős (ami biztos) vagy az XT van pont az elvárási határom alatt.
Merida dropper
Sima imbusszal állítható a hossza. Így, ahogy írom, szétszedés nélkül, kívülről, egy kis kezelő szerven keresztül 10mm-enként. Okos dolog, működik is, bár a tesztalanyban lévő dropper csúnyán karcolta saját magát, működésben nem befolyásolt semmit, de na. Új fejlesztés, vélhetően kinövi majd. Mindenesetre ígéretes a max. 230mm drop.
Gumik
Gyárilag a felhasználásnak megfelelő gumival érkezik. Ez annyit jelent, hogy kapsz egy agresszív mintázatot a Maxxis kínálatásból Assegai/DHR2 kombóban + DD oldalfalat. Hatalmas taps!
GX AXS
Ez egy műremek. Az AXS cuccok egyszerűen fenomenálisak. Gyors, pontos. Oké, 400€ csak a váltás, de egyszerűen nem tudok elképzelni gyorsabbat. Biztosan van házon belül, meg a másik nagy S palettáján olyan bovden+ház szett, amivel összeszerelés után veri ezt. De! Az elektromotor nem nyúlik, nem koszosodik, nem szakad el, nem sérül meg a bovdenház, vagy mint nekem, nem sérül meg egy esésnél a váltókar külsérelmi jel nélkül, de belül meg eltörik a bovdentányér… Továbbra is azt gondolom, hogy az elektromosságnak semmi helye egy kerékpáron (pedig nekem is elektromos nyeregcsövem van), de ez kéne.
A váz
Ez a fő elem a tesztben.
Kezdem a negatívummal:
- fejcsapágyban vezetett kábelek, abszolút no go zóna. Nem is értem, hogy egy mérnök ezt hogyan engedhette át jó szívvel a kezei közül. Mondjuk lehet nem tette, csak a marketingesek meg a dizájnereknek nagyobb hangja volt. Nincs letömítve sem a lyuk a fejcsapágy záró csészéjén, még egy madár is be tud fészkelni rajta, nemhogy a kosz belemenjen.
- teljes belső kábelvezetés: 2022. van, de még mindig nem szoktam meg. Nem felhasználó és szerviz barát. Technikai sportról beszélünk, ahol a gyors szerelhetőségen nagyon sok múlik, főleg egy endruo bringa esetében. De ez nem csak erre a bringára igaz.
Pozitívumok:
- okos az ingerált sárvédő a láncvillán, mivel a saját bringám is minden mocskot az első lánckerékre és fő forgáspontra dobál, így ez egy nagyon okos megoldás. Hozzáteszem, akkora ott a hely, hogy bőven el is fért oda az a sárvédő, de ez nem von le az ötlet értékéből.
- menetes középrész!
- alsó csőbe rejtett tároló rész, ez manapság nagyon fancy és van is valamennyi értelme, főleg így, hogy súlypont szempontjából jó helyen van
- kulacsnak hely a fő háromszögben
Kérdéses rész:
Pont a váz legnagyobb fícsöre, a flex pivot. Karbon váznál oké, a karbon anyagát tekintve tudja, bár ahol a csapágy lenne, ott ez nincs ellapítva vagy semmi különösebb megmunkálást nem látni szemmel. Van egy hatalmas S band a támvillában, vélhetően ott is hajlik. Kicsit vaskalapos vagyok ilyen téren, szerintem, ahol elmozdulás van, ott minden esetben finomabban – és a mozgás szempontjából előnyösebben – tud dolgozni egy csapágy. Igaz, a támvillán pár mm elmozdulásról beszélhetünk összesen és az is igaz, hogy a rövid teszt alatt nem éreztem belőle semmit, bár én a komolyabb ütésekkel bővelkedő pályákon próbáltam, finommozgásban nem tudom mennyire érezhető. Ugyan nem vagyok mérnök és most magamra cáfolok rá, de az is lehet, hogy a váz ezen részére, ebben az esetben, mintegy rugóállandóra kell gondolni. Így az is lehet, hogy finomabban mozog, mint csapággyal, nem tudom, laboratóriumi körülmények között biztosan kimutatható a különbség. Vagy, ha van közöttetek, aki ért ehhez, akkor tágra nyílt szemekkel innám szavait.
Az alu esetében az S band ugyanúgy megvan, de egy jelentős lapítást is kapott az anyag a csapágy helyén. Nem sok alu vázat látni flex pivot megoldással (főleg ekkora rugóút mellett), majd az idő megmondja, mennyire tartós.
Menet közben
Mozgási rendszer
A váz tulajdonképpen az angol által használt „linkage driven single pivot” mozgási rendszert alkalmazza. Nekem nagyon nem kellett szoknom a mozgási rendszert, mert a saját Meta TR vázam egy az egyben ugyanezt használja, sőt a link kialakítása, elhelyezése is ugyanez, nyilván más méretekkel, de az elv ugyanaz.
Részben ennek megfelelően a váz szinte meg sem mozdul tekerés közben. Könnyű fokozatban, meredeken felfelé haladva, nem mozog teljesen nyitott taggal sem, csak a lentről jövő ütéseket veszi fel. Biztosan valahogy 160-150% környékén lehet az anti-squat értéke. Természetesen ahogy az emelkedés csökken és/vagy váltunk a fokozatokban lejjebb úgy lesz aktívabb a mozgás is.
Lefelé – a már említett egy forgáspontosság miatt -, féktávon pattog, de itt is a link áttételezés miatt valahol anti-rise érték meg lehet buherálva, mert egyáltalán nem jelentős. Hasonlót sejtek, mint a Meta TR és AM vázak esetében, hogy az út vége felé aktívvá válik a mozgás, így a komoly erőhatások mellett a pattogás nem jelentős, ezzel sokkal kezelhetőbbé téve a vázat.
„Mullet” – felemás kerékméret
Most volt az első alkalom, hogy ilyennel mentem életemben. Azt vártam, hogy valami nagyon különlegeset vagy mást fogok érezni. Nem történt semmi. Felfelé meglepett, hogy a kisebb kerék mennyivel könnyebb fordul át, de ugyanakkor a haladás is lassabb a kisebb felület miatt. Ez egyértelműen érződik.
Lefelé nem tudom, nem éreztem azt a hatalmas játékosságot vagy felszabadult teret a kisebb kerék miatt. Simán gurult ez is. Viszont, amit ennyi idő alatt nem tudok 100%-ra kijelenteni, hogy szerintem a tapadás kisebb. Úgy értem a 29-es kanyarokban egyértelműen stabilabb, főleg a támasztás nélküliben, de még a gyökeres szakaszokon is úgy vettem észre, hogy a 29-es kerék jobban nyeli az ütéseket és több stabilitást ad. Nem tudom, mit gondoljak, tényleg nem, de előző nap még a sajátomon versenyeztem, így egyértelműen érződött a különbség. Szerencsére a vázban van flip-chip, így 29-es hátsó kerékkel is használható.
Geometria
Az első és legfontosabb, ami megint beigazolódott; papíron és élőben tök más a történet. Papíron ez a bringa jól mutat. Az M-eset próbáltam, ami egy hosszabb M-esnek felel meg. Reach 470, de a felsőcső kicsit rövid. Így a hosszú reachet kompenzálja a rövidebb felsőcső síkon tekerés közben, így nem terhelődik annyira a tenyér. A nyeregcsőszög 79 fok. Tengelytáv 1242 mm. Szóval összességében egy kompakt érzést adó, de papíron hosszabb bringa. Valóságban nem hosszú, vagyis nem érződik akkorának, mint amit a számok mutatnak. A sajátom reachben és tengelytávban pont 2 cm-rel hosszabb, de a felsőcső is. És bár én szeretem a hosszabb gépeket, nem vetném el a próbált M-eset, itthonra jó választás lehet, neutrálisabb, könnyen kezelhető érzést ad és jónak tűnt a balansz az első-hátsó rész között.
Egy dolog volt furcsa, vagyis több, de összekapcsolódnak. Az első a fejcsőszög. Papíron elvileg 64 fok (a sajátomnak is), de élőben valahogy meredekebbek néz ki és éreztre is meredekebbnek tűnik, ha ráülsz. Teljesen tudományosan a sajátom mellé állítva, egyértelműen meredekebben állt benne a villa.
A másik a reach-stack kapcsolat. Szintén alap tézis, hogy hosszú reach mellé kell a stack magasság. Az M-es méret 40-es stucnival érkezik, Jani pattintott rá egy 50-est, ezzel próbáltam én is és a stacket ugyanoda állítottam, mint a sajátomon, de az irányítás nagyon buta lett tőle. Lejjebb kellett raknom a stucnit és utána egész jól megjött az irányítás is. Ez szerintem a tengelyterheléshez is köthető, de több idő kell majd a bringán ennek kitapasztalására. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a geometria az „eltalált” érzést adja első próbálkozásra.
Egyéb infó
Amit még tudni kell, hogy a 140-es és 160-as váz egy és ugyanaz. Mindkettőbe 230-as tag kell, csak külön tag úttal, ami annyit jelent, hogy 57,5 és 65 között, ha belövöd a tag útját, akkor 140 és 160 között tetszőlegesen tudsz rugóutat is „választani”. A 140-est 150-es, a 160-as meg 170-es villával szerelik, így simán el tudok képzelni egy olyan custom verziót, ahol a villa 160, a rugóút pedig 150 körül mozog, két 29”-os kerékkel.
Összességében, első blikkre ez egy nagyon használható bringa. Fontos kiemelni – és ez nem negatívum -, hogy nem az a ráülsz és egyből fénysebességgel mész eszköz, azt nem is tudja mindenki kezelni. Viszont, nagyon természetes az érzete, könnyű vele bringázni, nem igazán igényel megszokást, kezdő kezek között is nagyon jó alap. A modellpaletta tekintetében a One-Sixty 700 (Z1, FloatX, SLX 4 dugattyús fékek és váltás) elég megérős is lehet, dobozból kiveszed és semmit nem kell cserélni rajta. Véleményem szerint, rengeteg benne a potenciál, ami, ha egy kísérletezős rider kezébe kerül, akár csoda is lehet belőle. Nekem simán látószögembe esne, ha új vázat vagy komplett bringát keresnék.
Hátszelet!
